Csípőizületi dysplasia.
A kutyáknál a csípőizületi dysplasia a combcsont fejének a medence izületi vápájához nem megfelelő illeszkedését jelenti. Az egész izület egy autó gömbcsuklójához hasonló. Egy jó csípőizület, ahol az illeszkedés optimális, az egymásba illeszkedő gömb alakú combcsontfejből, és a neki megfelelő homorú izületi vápából áll. Ilyenkor a terhelés 100%-os felületen oszlik el, mint egy új gömbcsuklónál. Kopott gömbcsuklók „kotyognak”, és ki kell cserélni őket. Ugyanígy ha a csípőizület nem megfelelően alakul, a felfekvő felületek kisebbek az optimálisnál, a terhelés kisebb felületen oszlik el. Ennek megfelelően a kor előrehaladtával izületi kopás alakul ki, ami rheumatikus fájdalmakat okoz. A beteget bódított állapotban standard beállításban készült röntgenfelvétellel lehet vizsgálni. Az esetek súlyosságát fokozatok szerint minősítjük. Így mentes, majdnem mentes, enyhe, közepes és súlyos fokú csípő dysplasiát különböztetünk meg. Az egyre rosszabb állapotok mind súlyosabb sántaságot eredményezhetnek. A súlyos minősítésű egyedeket a tenyésztésből mindenképpen ki kell zárni, mert a betegség kialakulásában genetikai háttér is szerepet játszik. Mivel a betegség rejtetten ( recesszív ) öröklődik, ezért 8:1 arányban születhet két teljesen mentes szülőpártól is 1 súlyos csípő dysplasiás kölyök 8 nyolc mentes mellett, míg két súlyosan terhelt szülő után ugyanígy 8 súlyos és 1 mentes fog születni. Ez persze csak a matematika, a valóságban egy almon belül nem pont ezt a számarányt fogjuk találni csak ha nagy számú populációt vizsgálunk. A receszív öröklődés az oka, hogy a szelekciós tenyésztői törekvésekkel sem sikerült átütő eredményeket elérni egy-egy fajtánál. Sajnos vannak olyan fajták, amelyeknél szinte fajtajelleg a csípő dysplasia. Ennek a sikertelenségnek az oka még a betegség polyfaktoriális háttere is. Beavatkozásra csak súlyos és tartós sántaság esetén van szükség. A röntgenkép minősítése nincs mindig arányban a sántaság mértékével. A betegség legkorábbi elbírálását már 5 hónapos kortól, röntgenfelvétellel lehetséges tájékozódó jelleggel elvégeztetni. Ez után még változhat a csípőizületi vápa helyzete a növekedés során jobb és rosszabb irányba is, de a már ilyenkor súlyos esetek javulni nem fognak. Ezeket a kutyákat nem érdemes komolyabb kiképzési, vagy tenyésztési céllal tovább menedzselni. A végleges minősítést fajtától függően 12-15 hónapos kortól lehet adni. A táplálkozással is befolyásolható az ízületek korrekt fejlődése. A túlzott állati eredetű fehérje bevitel károsan, míg a glükozaminoglikán tartalmú táplálék kiegészítők jótékonyan befolyásolják a fejlődést. Fiatal korban a hátulsó végtagokon jelentkező sántaságnál érdemes rögtön röntgen vizsgálattal meggyőződni, nincs-e a hátterében csípő ízületi dysplasia.

Kutya csípődysplasia-fokozatok:

Normál az az ízület, amelynél a vápa félkör alakú, a combcsontfejet nagyobbrészt magában foglalja, az ízületi rés keskeny, egyenletes tágasságú, a Norberg-féle mérés szerinti szög 105° vagy annál nagyobb. Az ízületben, illetve környékén semmiféle gyulladásra utaló tünet nincs.

Majdnem normál az ízület, ha kisebb, mint 105°, de enyhén divergál az ízületi rés, vagy ha nem divergál, de 100°-105° közötti.

Enyhe fokú a dysplasia, ha az ízületi rés kissé kiszélesedett divergáló, a vápa laposabb, a combcsontfej nem teljesen szabályos kör alakú, a szög 100° körüli. Enyhe gyulladásra utaló tünetek előfordulhatnak (Morgan-vonal, scleroticus gyűrű, elülső vápakontúron felrakódás).

Közepes dysplasiánál a vápa sekély, a combcsontfej szögletes, az ízületi rés széles, illetve kiszélesedő, a fej a vápából fokozottan kilóg (90°-100°). Az ízületen és környékén osteoarthrosis jelei gyakran megfigyelhetőek.

Súlyos dysplasiánál a combcsontfej deformált, luxált illetve subluxált (90° alatti), az ízületi rés tág, erősen divergáló, a vápa lapos, az ízületben illetve környékén arthroticus elváltozások lehetnek.

Megjegyzés:
Luxáltnak tekintjük a combcsontfejet, ha a fej teljes egészében a vápán kívül helyeződik.
Subluxált akkor, ha a fej középpontjától a két fej középpontját összekötő egyenesre húzott merőleges a vápa szélén kívülre kerül, azaz, az ízületi felületnek kevesebb, mint a fele terhelődik.

assoc. Prof. Dr. Juhász Csaba